Menny és föld találkozása – május 1-én
II. János Pál pápát boldoggá avatjuk

Hívő vagy hitetlen, egyaránt Rómára figyel május 1-én. Hogyan lehet az, hogy egy ember, aki már 6 éve halott, milliókat varázsol el ma is? Hogyan lehet az, hogy talán nem volt még ember, akinek ennyi tiszteletet adtak volna a temetésén, mint az övén, pedig nem volt gazdag, nem volt politikus, még csak Nobel-díjat sem kapott, mégis megelőzött mindenkit? (Kb. 3 millió ember érkezett Rómába a temetésére!)  Az orvosa rátapintott a lényegre, mikor arról beszélt, hogy II. János Pál pápa élete végén már nemcsak képtelen volt az önálló életre, de a gégemetszés után már beszélni sem tudott: „az ő halála egy olyan ember halála volt, akit már mindentől megfosztottak. Ő bensőleg teljesen kiüresítette önmagát, hogy találkozhasson az Úrral, és visszaadhassa Jézusnak a péteri kulcsokat.” Vagyis szentéletű pápánk önmagát teljesen Istennek adta, és Ő betöltötte az életét. Isten emelte mindenki fölé ezért. Biztosak vagyunk abban, hogy most a másvilágon Isten boldogságában él. Ezt jelenti a boldoggá-avatás: tudjuk, hogy a mennyországban van, és erre bizonyítékunk is van már. Nem csupán arra gondolok, hogy hívők milliói ezt tudva kérik az ő mennyei segítségét, nem csupán arra a tanúságtételek ezreire gondolok, akik beszámolnak arról, hogy mit tapasztaltak, hanem arra a csodálatos gyógyulásra gondolok, amely az orvosi vizsgálatok alapján lehetetlen, hogy megtörtént (a pápa közbenjárását kérve hirtelen felépült egy gyógyíthatatlan beteg).

Május 1-én délelőtt Róma lesz a föld középpontja és együtt ünnepel menny és föld. A nagy örömben mindenki csak kap, aki csatlakozik. Legyen hívő vagy hitetlen. Tiszteletet érzünk, ha arra gondolunk, hogy olyan önuralom volt ebben az emberben, aki soha még betegségében sem szedett fájdalomcsillapítót, aki minden fájdalmat szeretettel fogadott Istentől és példát adott a betegeknek. Tiszteletet érzünk, ha arra gondolunk, hogy a kommunista keleti hatalom mennyire félt ettől az egy embertől, hogy mennyit küzdött minden ember jogaiért, a békéért, meghirdette az élet kultúráját a halál kultúráját terjesztőkkel szemben (mint pl. az abortusz-, vagy eutanáziát-védőkkel szemben). Nem is soroljuk most tovább érdemeit, hívunk mindenkit, hogy ismerje meg az ő életét, és tanításait. Ajánljuk mindenkinek, hogy kövesse majd azon a vasárnap délelőtt a televíziós közvetítést és bátorítjuk a hívő embereket, hogy hálaadással forduljanak az új égi pártfogó felé!